2023 – a megváltozott világ lakberendezési trendjei | Dekortech stúdió

Az elmúlt pár év gyökeresen megváltoztatta az életünket; világjárvány, háború, energia válság. Ezek az események kihatnak a mindennapjainkra, a környezetünkre, az életvitelünkre és az életszemléletünkre, továbbá befolyásolják a térkultúrát, a formatervezést és a dizájn törekvéseit, céljait. A radikális változásokat mindig szélsőséges körülmények okozzák; langyos vízben, bőségben, kényelemben nincs változás! Az említett események mind megnehezítették és megnehezítik az életünket, ugyanakkor elkerülhetetlenné teszik a reakciót, a változást, a változtatást! Egy szakmai előadáson hallottam tavaly ősszel, amikor szintén ezt a témát boncolgattuk, hogy például az energia válsággal kb 25 évet nyertünk az emberek tudatos hozzáállásában, a takarékos energiafelhasználásban, az odafigyelésben. Mert kénytelenek. Mert a pénztárcájukon érzik. Szép szóval nem lehetett takarékosságra rávenni a tömegeket, de amint a saját bőrükön érzik azonnal mindenki behúzza a kéziféket. És ez jót tesz a környezetünknek. Ugyanez volt a covid alatt is; nem utaztunk, otthon maradtunk világszerte, az autóink hónapokig parkoltak! Az eredménye az lett, hogy sok szennyezett levegőjű nagyvárosnak kitisztult a levegője!

Ezek a változások érezhetőek, és a trendek is érzékenyen reagálnak az élet változásaira, új kihívásaira. Mindezek alapján nem igazán ilyen vagy olyan, vegytiszta stílus vagy trend fog uralkodni 2023-ban, inkább törekvések, elvek, és olyan stílusirányzatok, melyek előtérbe helyeznek egy-egy gondolatot, praktikus, logikus és kreatív megoldásokkal, de mind egy cél érdekében; ez pedig a fenntarthatóság és az energiahatékonyság!

 

2023-ban az alábbi térformáló elvek, újító gondolatok és törekvések fognak érvényesülni a lakberendezésben, belsőépítészetben és formatervezésben:

  1. Újrahasznosítás és hulladékcsökkentés

Évek óta köztudatban levő, újra és újra fókuszba kerülő téma, de a mai napig nem egyértelmű és általános a közfelfogásban, a tárgyalkotásban és pláne az ipari termelésben. Azonban a formatervezők és a dizájner cégek egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek arra, hogy egy termék létrejötte minél energiatakarékosabb, minél hulladékmentesebb legyen, és ha lehet újrahasznosított alapanyagokat használjanak fel a gyártáshoz. Ez a felelős tervezői gondolkodás mára már kikerülhetetlenné vált.   A recyclingnak sokféle útja van. Az egyik, mikor a gyártás közelében elérhető növényi hulladékokat és más természetes, 100%-ban lebomló anyagokat használnak fel. A másik lehetőség az általunk termelt szemétből, hulladékból, vagy ipari melléktermékekből előállított új alapanyagok. Például mikor olyan székeket készítenek, amelyeknek a vízpartokra sodródó halászhálók és más hulladék műanyagok újrahasznosított ötvözete az alapanyaga, vagy mikor konkrétan a szemét elégetésével nyerünk új nyersanyagot. Egy holland művész például a kommunális hulladék elégetésekor keletkező, visszamaradó salakot használja fel másodnyersanyagként, préselt, moduláris padjaihoz. A legérdekesebb példa ezen a téren Shahar Livne dizájner projektje, aki szintetikus hulladékokat felhasználó, kőzetszerű alapanyagból hoz létre tárgyakat. Így ír a koncepciójáról: „Az ember által termelt és előállított hulladék okozta környezeti változások óhatatlanul veszélyeztetik, sőt gyökeresen át is alakítják a természetet. A mikroműanyagok már olyan mélyen hatolnak be a földkéregbe és a környezeti rendszerekbe, hogy azokkal keveredve egy teljesen új nyersanyaggá alakulnak át, a természet és a kultúra egy különös, utópisztikus keverékét adva.” A kísérlet alapja a 2014-ben Hawaii partjainál talált új kőzet; a plasztiglomerátum, amely homokból és hulladékból állt össze.

Nekünk a végfelhasználóknak a mindennapokban ugyanúgy megvan a felelősségünk és a döntésünk, hogy környezettudatos szemlélet szerint alakítsuk át az életmódunkat és a környezetünket. Tárgyak, bútorok vásárlásakor érdemes például szem előtt tartanunk, hogy ha van opcionálisan olyan termék, mely a tudatos, fenntartható és újrahasznosító elvek szerint készült, akkor azt választjuk.

 

  1. Összhangba kerülni a természettel

Valószínű sosem volt annyira aktuális ez a gondoltat, mint most, és itt nem csak arra gondolunk, hogy föld színeket és zöldet használunk, vagy, hogy beteszünk pár rattan bútort és gyapjútakarót. Ezt most sokkal messzebbről és nagyobb léptékben kell néznünk. Ebben a szemléletben a változatos természeti nyersanyagforrásokban rejlő lehetőségek felhasználásáról van szó; vagyis a szerves alapanyagok tiszteletéről, azok nem-módosításáról, hanem eredeti szerkezetükben való alkalmazásáról. Ez a hozzáállás egyrészt a gyártást is egyszerűsíti, a hulladék termelését is csökkenti és végül a termék elhasználódása utáni természetes lebomlást segíti elő. Ide tartoznak továbbá a kézműves technikák vagy a természetes festékek alkalmazása is, melyek mind azt erősítik, hogy a természettel együttműködni kell, nem pedig irányítani. Ez a felfogás egy olyan esztétikát eredményez, amely a szabálytalanba, a tökéletlenben látja meg a szépséget. Ez az esztétika nem új a nap alatt; a keleti filozófiában és térrendezésben jól ismert elvek, melyek a wabi sabiban és a kintsugiban öltenek testet.

  1. Időtállóság

Ez a gondolat is régóta velünk él, és szintén egyre égetőbb az alkalmazása. Az időtállóság egyértelműen a fogyasztói szemlélet ellenpólusa; hogy egy tárgy, egy termék hosszú távra van tervezve, hosszú használatra készül, akár funkció váltással is az élettartama alatt. Tehát ide tartoznak a tudatos formatervezéssel készült tartós berendezési tárgyak, melyek időtálló anyagokat és időtálló dizájnt!! használnak fel. Illetve ide sorolhatjuk az újrahasznosított berendezési tárgyakat is; a másod, harmadkézből hozzánk került retró darabokat, melyeknek új funkcióval ellátva meghosszabbítjuk életét. Felhasználói oldalról törekednünk kell rá, hogy ne a fast fashiont és egyéb „vedd meg – dobd el” elvek mentén született termékeket válasszuk, hanem a hosszú távra tervezett, divat és időt álló darabokat. Nyilván a silány minőségű, tömeggyártású termékek olcsóbbak, könnyebben hozzáférhetőek. Ezért van szükségünk egy tudatos fogyasztói hozzáállásra, hogy inkább adok egy bizonyos tárgyért többet, ha tudom, hogy a fenntarthatóság szellemében készült, és ennek következtében inkább kevesebb tárggyal veszem körbe magam. Ezen elvek mentén hódít egyre nagyobb teret például a second hand és a vintage darabok piaca úgy ruhák, mint bútorok területén.

  1. Multifunkcionalitás

Ez az elv a covid időszak alatt értékelődött fel. Az otthoni bezsúfolódás és home office nagy tömegeknek nehezítette meg az életét, pláne azoknak, akik kis alapterületen élnek. A járvány elmúltával a teljes visszarendeződés azóta se valósult meg, és sok cég továbbra is fenntartja a home office opcióját egy hibrid munkarend formájában. Mindez megváltoztatta az eddig a belsőépítészetben uralkodó nagy, nyitott terek dicsőségét, mely azt vallotta, hogy a családi életben senki ne legyen kirekesztve, akkor se, ha konyhai tevékenyégeket végez. Ennek hatására születtek meg az egyterű konyha-étkező-nappalik, továbbá a legkiforrottabb példái; a loft lakások. A nyitott terek a covid elmúltával sem szűntek meg teljesen, de gyökeresen átalakultak. Rugalmas belső terek alakultak ki, melyek napszaktól és tevékenységtől függően zónákra tagozódnak. Egy étkező például munkaidőben dolgozóvá alakul át, a nappali pedig bizonyos esetekben elvonulós, olvasó sarok lesz. Ehhez a megváltozott rugalmas életvitelhez a bútorok is igazodnak. A gyártók is felismerték ennek fontosságát és sok olyan bútor látott napvilágot az elmúlt két-három évben, melyek multifunkcionalitásukkal segítik az új életet. A vezérlőelv a sokoldalúság és a variálhatóság.  Ilyenek például a kisebb ülőbútorok, melyek egyben tárolási funkciót is betöltenek, vagy a több oldalról beülhető kanapék, amik a rugalmas térszervezést teszi lehetővé. A dohányzóasztalok kiemelhető felületei pillanatok alatt laptop számára alkalmas munkaasztallá válhatnak, majd átalakítva családi étkező asztal lesz belőlük.   A pandémia újraértelmezett bizonyos beltéri dizájn elemeket is; mint például a térelválasztókat, melyek az otthoni munkavégzés szeparációját segítik elő. A multifunkcionális és moduláris bútorokkal berendezett terek kreatívak és helytakarékosak. A sokoldalú bútorok megvásárlása pedig pénztárca kímélő is, hisz több funkcióra veszünk egyetlen bútort. Az ilyen rugalmas terek együtt élnek a családdal, alkalmazkodnak a mindennapok funkcióihoz és módosíthatók a helységet használó emberek életkora és igényei szerint.

  1. Tobzódó színek ereje

A kétezres évek elején uralkodó minimál stílus a színekben is visszafogottságot követelt. A szigorú vonalvezetés maximum egy-egy erőteljesebb színt engedélyezett. A helyzet 2023-ra teljesen megváltozik, és a minél színesebb, minél kontrasztosabb bútorok és enteriőrök jönnek divatba, méghozzá mezőkre, formákra osztott falakkal. Ez alól pedig a mennyezet színezése se marad ki. Sokan ezt is a covid karantén léttel magyarázzák, hogy ha már otthoni bezártságra kényszerültünk, akkor a környezetünk legyen minél színesebb, inspirálóbb. A komoly járványhelyzet elmultával pedig maradtak a színek és ünneplik az életet!

 

  1. Növények, növényi motívumok, növényi textúrák

A növényi motívumok használata egyidős az emberrel. Mindig is jelen volt az emberiség kifejezési formái és művészi alkotásai között. Szimbólum rendszerrel és jelentéstartalommal ruháztuk őket fel, amely vagy megkapó szépségükhöz, vagy varázslatos, gyógyító erejükhöz kapcsolódott. Használatuk mindig is egyfajta kapcsolódást, visszavágyódást jelképezett a természethez. Modern világunkban, mikor az urbán lét és a virtuális világ jelentősen elszakít minket a természettől fokozottan jelentkezik az igény az ősi, organikus formák, növényi motívumok és a természeti szimbólumok iránt. Ezt a törekvést covid bezártsága meghatványozta és – ugyanúgy, mint az élénk színek – maradtak velünk tovább a posztcovid időszakban is. A  legjobb megoldás ha valódi növényekkel vesszük körbe magunkat, és az a jó hír, hogy ebben az esetben nincs túl sok; more is more!!  Vagyis halmozzuk őket kedvünkre. Eggyel visszafogottabb verziója a növényfal, melyek főleg az irodákban hódítanak továbbra is, barátságosabb, természetközelibb hangulatot eredményezve. Ha csak motívumként akarjuk, hogy a természet megjelenjen, arra is rengeteg lehetőség van. A nagy leveles és virágos tapéták jó pár éve uralják az enteriőröket, 2023-ban pedig megjelennek a hidegburkolatok választékában is. A biofília a növényi textúrák szeretetében és a természetes anyagok felhasználásában is megmutatkozik. A növényi szövetek és struktúrák már szinte minden tapétagyártó palettáján megtalálható. A textilek világában pedig egyre inkább tartózkodnak a vegyi és szintetikus anyagoktól, helyettük pedig inkább háncs, kender, len, és csalán rostokat használnak fel, melyek környezetvédő hatással is bírnak. Napjainkban a természetes, növényi alapanyagok minél szélesebb körben való felhasználása egyértelmű cél, és az ehhez kapcsolódó fenntartható, környezetkímélő és regeneratív termesztés is valós opcióvá válik a hagyományos termesztés mellett.

A szakmai előadások, kiállítások, trendelőrejelzések és a cégek kínálata alapján ezek a vezérlő elvek láthatóak 2023-ban. Ha mégis szeretnénk konkrét stílusokat meghatározni, melyek ezeket az elveket képviselik, akkor a következő irányzatokról lehet szó:

  • Wabi sabi
  • Japandi
  • Retro és midcentury
  • Eklektika
  • Neo vagy softminimalizmus
  • Biofil

A Dekortech Stúdió jubileumi évét január-februárban kedvezményekkel kezdtem. A március és április pedig erről a hat stílusról fog szólni, hogy milyen szemléletet tükröznek, milyen forma- és színvilágot használ és konkrétan milyen típusú bútorokat válasszon az, aki ilyen stílusban szeretné berendezni az otthonát.

A tavasz beköszöntött és ez jó alkalom az otthonunk felfrissítésére is, akár valamelyik fent említett stílus felhasználásával. Ha meg komolyabb felújításba kezdünk, akkor a tavaszi hónapokban érdemes a tervezést elvégeztetni, hogy a nyári hónapokban a kivitelezés gördülékenyen lefolyhasson.

Hívj bátran, ha segítségre van szükséged új otthonod kialakításában!