Nem szeretem ha az ünnepi szimbólumokat trehányul használjuk, pláne ha az ünnepek eredetével se vagyunk tisztában, mint például a karácsony a fenyőfa ünnepe, a Mikulás pedig az ajándék-hozó, és húsvétkor a nyúl tojást tojik! Fontos a háttér tudás, hogy ismerjük a hagyományokat, honnan származnak szokásaink. Az ünnepek évszázadok óta a hétköznapi rutint törik meg, amikor kicsit fellélegezhetünk, együtt lehetünk, megemlékezhetünk gyökereinkről, és mivel keresztény kultúrkörben élünk ezek az ünnepek mind a keresztény vallás kiemelkedő eseményeihez kapcsolódnak.

Hogy jön ide a nyúl? Úgy, hogy húsvét közeleg, a legnagyobb keresztény ünnepünk; Krisztus feltámadása, amely alapja a hitünknek, és mégis itt téblábol a húsvéti jelképek között ez a kis állat. Ezért tartom fontosnak, hogy a dekorációs lehetőségeken túl az eredetét is ismerjük, mert gyanúsan nem kapcsolható a krisztusi tematikához.

 

A húsvéti ünnephez rengeteg népszokás, szimbólum kötődik, melyek egy része a pogány eredetű „természet”-ünnepekre vezethető vissza, amelyek a tavaszi újjászületést köszöntötték. Azonban, hogy megértsük a pogány szimbólumok bekerülését a keresztény jelképek közé egészen a 4. századik kell visszamennünk, Nagy Konstantinig, aki államvallássá tette a kereszténységet. Ezen esemény után a pogányokat szép szóval vagy erőszakkal térítették meg az eddig üldözött keresztények. Azért hogy könnyebb legyen az új vallás felvétele a pogányok számára bizonyos ünnepeket összemostak  a régi hit hagyományaival. A nyúl tipikusan a pogány “természet”-ünnepek kedvelt alakja az élet, a szaporodás és a tavaszi termékenység megtestesítőjeként, de ezáltal alkalmas volt a keresztény értelmezésre is, mint a feltámadás, az új élet szimbóluma. Innentől nem volt idegen a nyúl-motívum a keresztény húsvéttól, de egyes források szerint hivatalosan csak a 16. században Németországban vált a keresztény ünnepkör részévé, és itt készítették később az első édességből készült nyulat is. Van olyan vélekedés is, hogy egy félreértés kapcsán került a húsvéti jelképek közé, ugyanis német területeken gyöngytyúkot ajándékoztak egymásnak az emberek, annak tojásaival együtt. A gyöngytyúk német neve Haselhuhn, rövidebben Hasel. A nyúl németül pedig Hase.

Hogy mi volt előbb, a nyúl vagy a tojás, már nehezen kideríthető, de a szapora kis állat élet-igenlése mind a pogány, mind a keresztény valláshoz köthető, és helye van az ünnep szimbólumai között. És hogy milyen dekorációs módon, arra válogattam pár példát. A válogatás pedig a nyúl figura elegáns, inkább stilizált megoldásait mutatja be, …. mert igenis szakadjunk el az ovis nyuszitól, akinek pirospozsgás pofija és tojásokkal teli vödre van. A nyúl lehet felnőtt szemet is gyönyörködtető motívum, akár ajtó vagy ablak díszről, dekorációs elemről, terítékről vagy textil figuráról legyen szó.

Ajtódíszek:

Ablak díszek:

Képek:

Teríték dekorációk:

 

A lényeg tehát; szeressük a húsvéti nyulat, de bújjunk be az üregébe, hogy valóban megismerjük!