2019 június 30.
Egy új építőanyag
Létezik egy növény, amelyet az emberiség már a kőkorszak óta termeszt, mégis napjainkban újra fel kellett fedezni. Ez a kender, más néven a marihuána, amelyről manapság kevesen tudják, hogy a történelem során Földünk legelterjedtebb mezőgazdasági növénye volt; alapanyagul szolgálva több ezer terméknek. Mostanra azonban megjelent egy újabb felhasználási terület; az építőipar.
A kender az egyik legősibb ipari növény, melyet haszonnövényként eleve rostjaiért termesztettek évezredek óta, hogy a textil-, papír- és gyógyszeripari felhasználás mellett emberi és állati fogyasztásra alkalmas élelmiszerek alapanyagául is szolgáljon. Legalább huszonötezer termék előállításának volt alapvető összetevője a vitorlavászontól és hajókötéltől, a ruházaton és ágyneműkön át a papírig és a különféle gépek kenőanyagáig, festékekig, lámpaolajokig és lakkokig. Mindemellett ne felejtsük el megemlíteni, hogy szinte minden vallásban és kultuszban megtalálható fájdalomcsillapító, hangulat- és tudatmódosító szerként.
Az eperfák családjába tartozó ipari kendert és marihuánát hazánk területén is kb. 9000 ezer éve termesztik. A 19. század végén 80 ezer hektáron gazdálkodtunk a kenderrel, mégis a rendszerváltás idejére 1000 hektár alá csökkent a vetésterület. A kendert, az itthoni visszaszorulásával ellentétben a 90-es évektől viszont világszerte egyre nagyobb érdeklődés övezte, és az elmúlt másfél évtizedben harmincegyre nőtt azon fejlett országok száma (főbb termesztő országok: Anglia, Ausztrália, Ausztria, Chile, Franciaország, Kanada, Kína, Németország, Oroszország, Olaszország), ahol újra indult a kender termesztése, elsősorban az új, környezetbarát építőipari felhasználása miatt.
Magyarország a „zöld” építészet terjedésében még le van maradva a nyugati országokhoz képest, de az elmúlt években itthon is jelentősen megnőtt a környezet- és költségtudatos építtetők és lakástulajdonosok száma. Ez pedig előidézte a környezetbarát építőanyagok és technológiák itthoni terjedését is, többek között a kenderből előállított építőipari elemekét. A kender feldolgozása során a kinyert rostokból hőszigetelő táblák és beton elemek állíthatók elő, melyekből passzív házak építhetők, továbbá meglévő készházak, illetve a hagyományos épületek utólagos energetikai modernizálása végezhető el.
A növény építőipari népszerűségét az adja, hogy a kenderrost kiváló hőszigetelő anyag, felülmúlja a hagyományos üveg és kőzetgyapot hőszigetelését, illetve nagyon jó a tűzálló képessége. Ezen túl pedig könnyen és gyorsan építhető, újrahasznosítható és mivel az előállítása jelentősen kisebb energia-befektetéssel jár, ezért az építkezések környezeti terhelését is nagymértékben mérsékli.
A kender gyorsan nő, a bambusz után a második leggyorsabb. Könnyű és gazdaságos termeszteni; nem igényel vegyszeres kezelést, igénytelen a talaj minőségre és 4 hónapon belül aratható. Egy hektár ipari kender elegendő egy családi ház felépítéséhez. Rostjait vízzel és mésszel kötik egymáshoz zsalutéglát formázva belőle. Könnyen formázható, nem igényel maltert és ellenáll a nedvességnek. További előnyei, hogy a tetszőlegesen kialakítható falvastagság könnyen vakolható, amely fal és szigetelés egyben. A tapasztalatok alapján a kenderbetonból készült házak melegek, szárazak, kényelmesek, ellenállnak a kártevőknek, tökéletes páraháztartásúak és kellemes akusztikai, illetve zajszigetelési tulajdonságokkal bírnak.
Ha mindez nem volna elegendő érv e környezetbarát építőanyag mellett, akkor lássuk mire képes ökológiai szinten. Az építkezések környezetre gyakorolt negatív hatása csökken, sőt pozitív irányba módosítja azt, mert a növény széndioxidot köt meg, és oxigént termel a növekedése alatt. Egyetlen tonna kender két tonna széndioxidot köt meg, tartósan. Továbbá mint alapanyag teljes mértékben visszaforgatható, újrahasznosítható, akár habarcsba törve új építkezésnél, vagy egyszerűen komposzt anyagként.
Magyarországon egyenlőre kevés passzív ház épül, pedig az Európai Unió az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelvei szerint 2020-tól már csak közel nulla károsanyag-kibocsátású, vagyis passzívházakat lehet majd építeni. Ez a tény itthon is egyre keresettebbé fogja tenni a kenderbetont és a kenderből készült szigetelő anyagokat. A szakemberek úgy látják, hogy a közel nulla energiaigényű otthonok felépítéséhez mind a szükséges anyagok, mind a szükséges technológiák már évek óta rendelkezésre állnak Magyarországon is.
A kender az építőipar mellett más iparágakban is alternatívákat és zöld megoldásokat hozott. A kenderből készült papíráruk vetekednek az újrahasznosított papírral, csak épp nem jár fakivágással. Bankjegyek, cigarettapapírok és minőségi papírok készülnek a kenderrostokból. A textil iparban az 50es évektől az olcsóbb mesterséges anyagok kiszorították a kenderrostot, de bizonyos prémium márkánál tovább tudott élni alapanyagként, illetve napjainkban a zöld mozgalmak építették be textil termékeik közé.
Ezentúl az egészséges táplálkozásban és a gyógyszeriparban is jelentős területeken tud alapanyagként bizonyítani. A kendermagban lévő olaj többszörösen telített zsírsavakat tartalmaz, melyek bizonyítottan jótékony hatással vannak a szívműködésre, hormonális rendellenességekre és a bőrgyógyászati problémákra. Az USA-ban 1937-ig legálisan lehetett kapni kender kivonatot idegnyugtató szerként. A növény körül a napjainkban is folyik a vita a gyógyászati felhasználhatósága körül. Sok orvos azon a véleményen van, hogy csökkenti a sclerosis multiplexes betegek rohamait, és a rákos betegek kemoterápiás kezelésekor fellépő étkezési nehézségeket.
Mindezek fényében elmondható a kenderről, hogy mára nemcsak mezőgazdasági rostnövény, hanem ipari, gyógyászati alapanyag is, vagyis egy univerzális növény.
Megjelent az Ökoroom online lapban 2019. júniusában