Teljeskörű tervezés:
látványtervekkel
kiviteli tervekkel
projektmenedzsmenttel
kipróbált kivitelezők ajánlásával
együtt vásárlásokkal
Részletek és árak a Szolgáltatás menü pont alatt.
Hívj és kérj árajánlatot, ha egy ilyen különleges lakás van a birtokodban és szeretnéd felújítani! 0620 476 4369
A belvárosi nagypolgári lakások egy életérzést képviselnek; a századforduló felvilágosult polgáriasodás eszméjét, amely több mint száz éve szilárdan tartja magát és amely tovább gazdagodott a városi lét szabadság érzetével, a nyüzsgő város intellektuális lehetőségeivel. Aki nagypolgári lakásra tud szert tenni, az egyszerre élvezheti a tágas belső terek adta kényelmet és nyugalmat, illetve a karnyújtásra levő belvárosi forgatagot; a színházakat, éttermeket, mozikat és szórakozó helyeket. Ezek az otthonok egy kor lenyomatát őrzik, amelyhez a mai ember is szívesen akar és tud kapcsolódni. Ennek következtében pedig ezek a lakások az ingatlan piacon is előkelő helyet foglalnak el, akár magán célra, akár befektetésre szánja az ember.
Az a kor pedig, mely oly vágyott és bájos számunkra, az a boldog békeidők; annak elegáns légköre, életfelfogása, stílusa és az építészete. A történtet a kiegyezéssel indul 1867-ben, amikor is a magyar fővárosban addig sosem látott fejlődés és urbanizáció veszi kezdetét. Ezt erősítette 1873-ban Buda, Óbuda és Pest egyesülése, amely után egy demográfiai növekedés is megfigyelhető volt. A városegyesítéskor a lakók száma alig haladta meg a háromszázezret, 1914-re majdnem elérte az egy milliót. Ezzel Budapest – Berlin után – Európa második leggyorsabb növekedési rátáját mutatta és a nyolcadik legnagyobb városa lett.
Pest-Buda-Óbuda és tágabb környékének topográfiai térképe 1852-ben, térképrészlet (Forrás: mapire.eu/hu/map/budapest)
Pest, Buda és Óbuda egyesülése 1873-ban.
A város monumentális fejlődését szakértő várostervezők készítették elő, de a fő mozgatórugó id. gróf Andrássy Gyula miniszterelnök volt. Neki köszönhetjük az 1870. X törvényt, amely kimondta a Duna szabályozását, Duna-hidak építését, illetve sugárutak és körutak létrehozását. A parlament pedig elfogadta a később Andrássy útként nevezett Sugárút kialakításáról, egy évre rá pedig a Nagykörút megépítéséről szóló törvényt.
Andrássy Gyula. Az MNL Országos Levéltára MNL OL P 0240.1.r.36.No.029.r. jelzetű képének szerkesztett változata
A Margit híd épülése 1872–1876 közötti (Forrás: FSZEK Budapest-képarchívum)
A munkálatok nyomán mindkét terület új lakóházakkal, villákkal és palotákkal gazdagította a várost, maga az építkezések pedig a 19. századi városépítészet legmerészebb és legigényesebb teljesítményei voltak. Olyan építészek dolgoztak itt, mint Ybl Miklós, Weber Antal, vagy a fiatalabb generációból Hauszmann Alajos, Quittner Zsigmond és Feszty Adolf. Az épületek a Sugárúton neoreneszánsz stílusban épültek, mely ebben a korban a szabadság, a polgárosodás és a tudományos gondolkodás szimbóluma volt. A Nagykörút pedig a történeti stílusok teljes tárházát vonultatta fel dús faragványokkal, díszekkel és extravagáns tornyokkal, kupolákkal.
Andrássy út
Nagykörút
Az épületek külső díszítettsége a belső közlekedő terekben is jelen volt; a belépőt igényesen kialakított tágas bejárati csarnok fogadta, amelynek gazdagsága a főlépcsőházban folytatódott mennyezeti stukkókkal, terrazzo vagy mozaik padlózattal, díszes kovácsoltvas lámpákkal és faragott ajtókkal, kapukkal. A négyzet vagy téglalap alakú telkekre épült háztömbök középen kis udvart kaptak, mely a fényt és a levegőt biztosította a belső részeken, szintenként körfolyosókkal szegélyezve. A kovácsoltvas részletek és a faragott díszítések ezekre a körfolyosókra is kiterjedtek. A lakóterületek és egyéb belsőterek kialakítása, dekorációja már függött a funkciótól és a lakótól. A földszinten általában boltok kaptak helyet, az első emeleti legnagyobb, legdíszesebb lakásban pedig a tulajdonos lakott. A szomszéd lakások hasonlóan voltak kialakítva a tehetős nagypolgári családok számára; négy méter közeli belmagassággal, tágas, nagyméretű szobákkal, melyek a faragott szárnyasajtókkal összenyitva még fényűzőbb hatást keltettek. A falakat díszléces faltagolás, a mennyezetet stukkók és rozetták gazdagították, a hatalmas ablakok dekoratív keretekkel és díszes spalettákkal voltak ellátva. A dús belsőépítészeti elemeket pedig a berendezés méltó módon folytatta. Ezeknél a lakásoknál külön cselédszobákat is kialakítottak a személyzet számára, melyek legtöbbször a konyhából nyíltak. Nem ritka, hogy ezek a helyiségek külön cselédajtóval nyíltak közvetlen a körfolyóra, hogy a család még véletlenül se találkozzon a szükséges érintkezésen kívül a személyzettel, akiknek a szűk és dísztelen cselédlépcsőn át lehetett lejutni az utcára. Ahogy haladunk egyre feljebb és hátrébb az utcafronttól, úgy lesznek egyre szerényebbek és kisebb alapterületűek a lakások, melyek az alsóbb rétegeknek lettek kialakítva. Egy ilyen bérház jól érzékelhető társadalmi metszetet mutatott az adott korról a vegyes összetételű és rangú lakók által.
Nagypolgári otthonok eredeti pompájukban
A gangos, körfolyosós elrendezésű lakóházak azóta is szerves részei Budapest belső kerületeinek és sikerüket, időtállóságukat mi se bizonyítja jobban, mint hogy több mint száz éve használjuk őket és ragaszkodunk hozzájuk. Az 1949-es államosítás ugyan elindította a nagypolgári lakásállomány pusztulását, az egyes lakások felszabdalását, de a rendszerváltás megállította ezt a folyamatot és azóta újra visszanyerte népszerűségét. A tágas, elegáns terek, a galériázható belmagasság, az óriási ablakok és a sok helyen fennmaradt eredeti, díszes, építészeti részletek különleges – más típusú lakásban nem tapasztalható – atmoszférát teremtenek, izgalmas háttérként szolgálva a mai élethez. Az említett erények miatt ezek az ingatlanok belsőépítészeti szempontból igen jó alapot biztosítanak a felújításokhoz, mert számtalan lehetőség rejlik bennük, hogy a kor igényeire szabjuk őket egy jól átgondolt, funkcionális és pontos tervezéssel. Ezt pedig ötvözve egy izgalmas stílussal igazán különleges végeredményt és valódi, belvárosi életérzést hozhatunk létre.
Példák elkészült munkáimból és látványterveimből
Az átalakítások általában a jobb helykihasználásról, a holt terek felszámolásáról és a mai funkció-igények kialakításáról szólnak. A nagypolgári lakások általában kettő-négy szobásak, melyek közül a nappali és a hálók a főhomlokzatra néznek, a konyha, cselédszoba és egyéb alsóbb rendű helyiségek a körfolyosóra vagy a lichthofra (keskeny világító udvar), továbbá gyakori a lakás közepén a hall is.
A konyha bekerül a nappaliba, a helyén pedig háló
A szobakiosztás módosításakor a leggyakoribb, hogy a régi korszakban hátra sorolt konyhát behozzuk a hallba vagy nappaliba, amerikai konyha megoldásként és a régi konyha területe átalakul egy nyugodt hálóvá vagy dolgozóvá. Ez az átalakítás, amikor a szobaszám növekszik mindig értéknövekedést is jelent. A funkcionális térszervezés másik gyakori megoldása, hogy az egymásba nyíló szobák megközelítését módosítjuk, hogy az egyes helyiségek intimitását meg tudjuk őrizni. Ilyenkor a beltéri ajtókat áthelyezzük vagy közlekedőket hozunk létre, melyekből külön-külön tudnak nyílni a szobák.
Új falak a hol terek csökkentésére
További funkcionális probléma a kevés fürdő és mellékhelyiség, illetve a nagy belmagasság. A századfordulós lakások idővel kaptak vizes helyiségeket, de legfeljebb egy fürdőt, sokszor együtt a wc-vel. Az új fürdőket legtöbbször a cselédszobából alakítjuk ki, pláne, ha mellette a konyhából átalakított háló található. Ebben az esetben csak a vízvezetékeket kell megoldani, de a hajdani konyha ezt biztosítja. A problematikus wc áthelyezés pedig a nagypolgári lakásoknál nem olyan nagy gond, mivel legtöbbször vastag födémek választják el a szinteket, melyekben könnyedén elvezethetőek a 100as csövek is.
A nagy belmagasság egyik oldalon erény, ha a galéria létrehozásában gondolkodunk, amely szintén értéknövelő hozzáadás, az új térélményről nem is beszélve. A galériának én, ha nappaliba kerül, akkor dolgozó funkciót szoktam adni, ha hálóba, akkor az alvórészt teszem ide, és alá dolgozórész, esetleg gardrób kerül. A belmagasság negatív oldala a nehéz kifűthetőség. A szobákhoz nem szívesen szoktam nyúlni ebből a szempontból, maximum 12 cmes gipszkarton álmennyezetet teszek a világítási pontok kialakításának a megkönnyítésére. Viszont a fürdőknél és a wc-nél én jelentősen csökkenteni szoktam a magasságot, hisz ezekben a helyiségekben fontos, hogy melegen és komfortosan érezzük magunkat, illetve hogy gyorsan felfűthetőek legyenek.
Csökkentett belmagasságú vizes helyiségek nagypolgári lakásokban
Végül pedig gangra néző szobák esetében gyakori kifogás, hogy a szomszédok belátnak a helyiségben, mikor elmennek előtte. Erre megoldás az opálüveg, amely a fényt átengedi, de az átlátást megakadályozza. Ugyanez a megoldás a lichthof ablakok esetében, amikor a szinte mindig vállalhatatlan bevilágító udvar látványától akarjuk magunkat megkímélni.
A körfolyosóra néző ablak opál üveggel már a háló szoba funkciót is lehetővé teszi
A funkcionális változtatások után térjünk rá a stílus kérdésére. Természetesen ahány ügyfél, annyi igény; lehet klasszikus vagy teljesen modern, de ha engedik megrendelőim magukat vezetni, akkor én legtöbbször a kortárs-klasszikus kevert stílust vagy az eklektikus stílust ajánlom a nagypolgári lakásokba! De mit jelent ez pontosan?
A kortárs-klasszikus kevert stílusnál én általában felerősítem a lakás klasszikus mivoltát, a dús épített részleteket; faltagolással, stukkókkal, eredeti részletek megtartásával, megmentésével, és ezeket a nagypolgári hangulatú tereket kortárs bútorokkal töltöm meg. A kontraszt mindkét stílust felerősítik és nagyszerűen tündökölnek egymás mellett. Általában a falakat és a díszítettséget fehéren hagyom, háttérként, hogy a modern bútorok kiemelkedjenek belőle. A kortárs berendezésben itt-ott becsempészek egy-két antik kiegészítőt, visszacsatolásként, hogy a két eltérő stílus között a kapcsolódás megmaradjon.
Klasszikus alap, kortárs berendezés
Annak ajánlott ez a stílus, aki szeretné felhasználni a nagypolgári otthonának történelmi hangulatát, ugyanakkor egy modern, letisztult berendezésre vágyik, mely tükrözi a jelenkor urbánus életvitelét. A végeredmény pedig egy időtlen, elegáns, ugyanakkor vagányan modern otthon, ahol egyszerre teljesül a bátorság és nyitottság a mai dizájnra, illetve egy múltmentés és tisztelgés a korább korszakok építészete és enteriőr művészete előtt.
Az eklektikus stílus egy vérbőbb és izgalmasabb irányzat. Maga a kifejezés a görög eklektikosz szóból ered, melynek jelentése a legjobb választása. Leginkább a 19. század építészetében és szobrászatában találkozhatunk ezzel a stílussal, mely az önkifejezés megtestesítője, ahogy a szabályok figyelmen kívül hagyásával találja meg az alkotói szabadságot. A cél, a valaha volt stílusok legszebb, legegyedibb elemeinek kiválasztása és összehangolása. De ami az erénye, ugyanaz a veszélye is; a szabad válogatás az elemek, formák és stílusok között megnehezíti, hogy egy elegáns, harmonikus végeredményt kapjunk, káosz nélkül. Nézzük akkor át milyen szabályokat kell követni, hogy megkönnyítsük ennek a stílusnak a létrehozását az otthonunkban.
Fontos, hogy mindig a harmóniát tartsuk szem előtt és legyen a koncepcióban valami közös nevező, ahogy összeválogatjuk a berendezést. Két vagy három stílust válasszunk csak ki és azok elemeit vegyítsük. Az anyag használatban is szabadkezünk van, de itt is tartsunk mértékletességet. Törekedjünk a világosabb háttérre, amelyhez képest a bútorok sötétebbek. Az egyes berendezési tárgyak, bútorok legyenek attraktívak, egyediek, de rangsoroljuk őket; mely az amelyik a fókuszba kerül és domináns lesz, és melyek azok, amik csak kísérik, kiegészítik ezt a látványt. Az esztétikum és a funkcionalitás most is fontos, nem mehetünk el az öncélú látványosságba. A szimmetria megtartása segít tengelyben, egyensúlyban tartani a berendezést és ez lehetőséget kínál az apróbb részletek megválogatására is. Tartsuk szem előtt a különböző bútorok léptékét, méreteit, hogy egymás mellett összhangba tudjanak kerülni. A lakástextilek területén az eklektika kedveli a keleties és geometrikus formákat, illetve az állatmintákat.
Eklektikus stílusú terek
Annak érdemes az eklektikát választania, aki nem akar egyetlen stílusban gondolkodni, hanem szabadon, de ugyanakkor jóízléssel tud válogatni a különböző elemek között. Mindezt kiegészítik a személyes tárgyaink is, amelyek egy jól kialakított eklektikus térbe remekül be tudnak olvadni. Kimondottan időtálló stílus, hiszen változatos jegyei miatt egészen biztosan nem fog kimenni a divatból.
Végezetül pedig ejtsünk pár szó a befektetési lehetőségekről is. Egy budapesti, belvárosi lakás mindig jó befektetés; egyrészt azért, mert nem kell attól tartani, hogy nem lehet a későbbiekben eladni, másrészt pedig mert a kiadása is könnyű. A nagypolgári otthonok igen népszerűek a diákok számára a közlekedés miatt, az airbnb turistáknak pedig a belváros közelsége a vonzó. A cégek, irodák számára szintén a könnyű megközelíthetőség a fő szempont, mikor ilyen ingatlant választanak, továbbá a kényelmes, reprezentatív, nagy terek és a különleges atmoszféra. Nem meglepő tehát, hogy ügyvédi irodák, orvosi praxisok és egyéb üzleti vállalkozások is ilyen lakásokba költöznek, mert patinájuk és eleganciájuk révén emelik a cég rangját, megítélését.
Ha egy ilyen ékszerdoboz van a birtokunkban, akár saját célra, akár kiadásra tervezzük a hasznosítását, hogy a legjobbat hozhassuk ki belőle, elengedhetetlen a pontos, mindenre kiterjedő tervezés, mely érinti a falmozgatást, gépészetet, világítást és az elektromos rendszereket, illetve a látványt, a berendezést és a személyre szabott stílust, amely igazán különleges tud lenni egy ilyen történelmi háttérrel rendelkező ingatlanban.
Több mint húsz éve foglalkozok lakberendezéssel, belsőépítészettel és ez idő alatt volt szerencsém sok ilyen csodálatok nagypolgári lakást átalakítanom és megtapasztalnom ezen különleges otthonok időtlenségét, ugyanakkor pedig a rugalmasságukat a mai kor igényeivel szemben.